TIOP-1.2.3-09/1-2009-0003 - Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program - "Tudásdepó-Expressz"

"Ajka, Devecser, Pápa, Tapolca városi könyvtárainak infrastrukturális fejlesztése az oktatási-képzési szerep erõsítése céljából"

Sajtóközlemény5

2012. január 26.

Könyvbemutató a Magyar Kultúra Napján

A Magyar Kultúra Napja alkalmából a Százak Tanácsa tagjai voltak a vendégeink.

Dr. Szijártó István irodalomtörténész, a Százak Tanácsa ügyvivő elnöke az „Emberit, s magyart!” és a „Mindennapi kenyerünk – ma” című köteteket mutatta be. Az előbbi kiadvány azokat az ajánlásokat tartalmazza, amelyeket a Százak Tanácsa tagjai állítottak össze a „Mit tehetünk nemzetünkért, hazánkért?” témakörben. Az utóbbi kötet élelmiszergazdaságunk helyzetének tárgykörét elemzi.

Dr. Naszlady Attila kardiológustól, az MTA doktorától arról hallhattunk, hogy a XXI. században hogyan változott az igazság fogalmának jelentéstartalma. Ő a mindennapi életből vett példákkal tette szemléletesebbé előadását.

Dr. Kovátsné Németh Mária, a Nyugat-magyarországi Egyetem intézetigazgató tanára azokról az egyetemes értékekről beszélt, amelyek mind a mai napig meghatározók egy ország, egy nemzet életében.

Dr. Somogyi Győző teológus, Munkácsy-díjas festőművész az Isten-fogalomról szólt.

Hornyák László közgazdász az egészséges életmódról beszélt, a betegségek kialakulását okozó tényezőkről.

Jelen volt még Sallee-Kereszturi Barbara, Hegymagas polgármestere, humánökológus, aki településének kiemelt mintaprojektjét mutatta be, amely a „jó gazdálkodás” elve szerint tájvédelmi lépéseket is megvalósít, egyúttal erősíti magát a mezőgazdaságot és résztvevőit.

A rendezvényt Németh István Péter zárta versfordításával, aki maga is szerepel írásával a „Mindennapi kenyerünk – ma” című kötetben.

2012. január 24.

„…a jelenben kell élni ahhoz, hogy mások jövője jó legyen.”

 (Részlet Marosi Antal: A szabadság ára című könyvéhez írott ajánlásából)

A szabadság ára

Januári második rendezvényünk alkalmával újabb könyvbemutatóra került sor. Marosi Antal „A szabadság ára – A Kadhafi-álom szertefoszlik” című könyvével érkezett hozzánk. A könyvbemutatón jelen volt dr. Isaszegi János, a Zrínyi Média könyv- és kiadványszerkesztőségének vezetője, aki a segítségére volt Marosi Antalnak könyve bemutatásában.

A szerző neve rádiós körökből lehet ismert sokak számára. 1988 óta dolgozik rádiós riporterként. 1997 óta publikál rendszeresen, feldolgozva a különböző fegyveres konfliktusok és azok hátterének témáját.

Marosi Antal 2011-ben két alkalommal járt Tunéziában és Líbiában. Testközelből – gyakran életveszélyben – kísérte végig azt az „arab tavasznak” nevezett tüntetéssorozatot és a forradalmi eseményeket, amelynek eredményeképpen megdőlt a Kadhafi-diktatúra. Folyamatosan dokumentálta a konfliktus eseményeit és az anyagból készült könyve – útinapló formájában – szinte közvetlenül azok lezajlását követően jelent meg a Zrínyi Kiadó gondozásában.

A könyvbemutató alkalmával Marosi Antal beszélt a Líbiában és Tunéziában töltött időszakról, az ottani körülményekről és történésekről, amelyeknek közvetlen részese volt. Beszámolója után sokan tettek fel kérdéseket a témával kapcsolatban.

Marosi Antal könyvei hozzáférhetők könyvtárunkban.

2012. január 11.

„Mindazoknak ajánlom boldog John Henry Newman bíboros remekművét,

akiket érdekel az emberi élet lényege, akik még képesek leszállni az élet felszínéről szívük mélyébe.”

 (Somogyi György ajánlása a Gerontius álma című hangzókönyvhöz)

Gerontius álma

2012. évi rendezvényeink sora egy meglehetősen rendhagyó, mondhatni különleges kiadvány bemutatójával vette kezdetét. Vendégünk Somogyi György művészeti író, műfordító volt, aki egy saját maga által fordított, illusztrált és tipografált könyvvel érkezett hozzánk. A 2011-ben megjelent kötet boldog John Henry Newman bíboros drámája, szakrális színpadi műve, amely az emberi lét lényegét összegzi. A 2010-ben XVI. Benedek pápa által boldoggá avatott bíboros a XIX. század nagy teológiai gondolkodója, egyben szépírója volt.

A kiadvány ún. hangzókönyv, azaz nyomtatott könyv és hanganyag egyben. A szöveget Somogyi György fordította angolról magyarra, majd maga álmodta meg és készítette el a könyvecske szép illusztrációit és alakította ki esztétikus írásképét. Elmondta, miként fogant meg benne a kötet elkészítésének ötlete és milyen munkálatok előzték meg a kiadást.

A hanganyag a Magyar Katolikus Rádióban és a Kapisztrán Szent János templomban készült. A Gerontius álmát olyan előadóművészek szólaltatják meg, mint pl. Papp János, Schnell Ádám vagy Nagy-Kálózy Eszter.

A hangzókönyv kölcsönözhető könyvtárunkban.

2011. december 14.

„A jókívánság a civilizált embernek többnyire üres szó. A régi embernek szinte varázserejű érték

lehetett, amit szívesen viszonzott tőle telhetően. A sok ünnepi, névnapi köszöntő

egy melegebb, barátságosabb, testvéribb, emberszeretőbb népélet emléke.”

 (Kodály Zoltán, Jeles Napok, 1952)

Nagyapám betleheme

Az ünnep közeledtével a Los Andinos együttes karácsonyi műsorára hívtuk a város és a kistérség lakói közül azokat, akik érdeklődnek hagyományaink iránt és kedvelik a zenét.

A székesfehérvári együttest már vendégül láttuk korábban is itt, a könyvtárban: akkor a magyar népdalok és mesék világában kalauzolták a kicsiket a Gyermekrészlegben, akik nagyon élvezték a jó hangulatú előadást. Ezúttal – a Nagyapám betleheme című műsoruk keretei között – a felnőttek ismerkedhettek a magyar és a határokon túli zenei hagyományokkal. Előbb magyar betlehemes énekek hangzottak el, majd a zene és a dal szárnyán ellátogathattunk távoli égtájakra is: megszólaltak többek között perui, bolíviai, vagy pl. portugál és spanyol énekek is. Mindeközben Tárnok Ákos, az együttes vezetője megismertetett bennünket ezeknek az országoknak a karácsonyi hagyományaival, népszokásaival. A Los Andinos tagjai végezetül közös éneklésre invitáltak minket. A jelen lévő közül jónéhányan ismertek többet is azok közül a dalok közül, amelyekkel egykor a betlehemezők járták a falvakat, városokat.

A zenés est végül mindannyiunk számára rövidnek tűnt, hiszen vendégeinkkel együtt mi magunk is nagy örömmel elevenítettük fel a régi dalokat és szokásokat, vagy éppen ismerkedtünk meg azokkal.

2011. december 9.

„Szerencsés vagyok, mert azok közé tartozom, akik még beleszülethettek

az élő hagyományba… Az életemen végigvonult a kiválasztottság érzése.”

 (Maczkó Mária)

Adventi est Maczkó Máriával

Adventi rendezvényeink sorában december első harmadában járva Maczkó Mária előadóestje volt a következő. A Magyar Örökség és eMeRTon-díjas népdalénekes – aki Turáról érkezett hozzánk – már jól ismert, kedves vendég könyvtárunkban.

Maczkó Mária énekhangjával és előadásmódjával ezúttal is magával ragadta hallgatóságát. Az elhangzott népdalok körüljárták az adventi ünnepkört és a karácsonyt, kalauzolva bennünket a magyar paraszti hagyományok világában. A dalokat magyarázó próza kísérte, illetve idézetek hangzottak el. A népdalénekes felhívta a figyelmünket a karácsony ünnepének valódi tartalmára és értelmére.

Az est közös dalolással zárult. Az elhangzott énekeket a megjelentek közül nagyon sokan ismerték és szívesen énekelték együtt Maczkó Máriával. Az adventi est alkalmat nyújtott arra, hogy az ünnepi készülődés mellett lelkiekben is gazdagodjunk, feltöltődjünk.

2011. december 1.

Méra naplója

Különleges vendégeket köszönthettünk könyvtárunkban december első napján: Daczó Katalin és Ferencz Réka Csíkszeredából érkezett hozzánk azzal a céllal, hogy bemutassanak egy könyvet, amely 2010-ben nekik köszönhetően jelenhetett meg.

És itt azonnal adódik a kérdés: milyen kapcsolatban állhat egymással Csíkszereda és Tapolca? A választ a könyv rejti: 1945 februárjától június végéig városunk adott otthont Vorzsák Annának, aki menekültként érkezett hozzánk Csíkszeredából. Az itt töltött idő alatt ismerkedett meg és kötött barátságot Wass Alberttel, aki az alakulatával átutazóban rövid ideig szintén itt tartózkodott. Mindezt Vorzsák Anna – azaz Méra – naplófeljegyzéseiből tudhatjuk meg, amelyeket a haláláig vezetett.

Csíkszeredai vendégeink beszéltek arról a munkáról is, amely megelőzte a kötet megjelenését. A naplófeljegyzéseket ugyanis Daczó Katalin és Ferencz Réka rendezte sajtó alá, látta el jegyzetekkel, illetve a felhasznált fotókat is ők válogatták ki. Ez utóbbiakból az előadás során projektoros kivetítés segítségével olyanokat is megtekinthettek az érdeklődők, amelyek nem kerültek be a könyvbe. Azt is megtudhattuk, hogy a kötet gondozói tovább folytatják kutatómunkájukat, amelynek célja az, hogy többet is megtudjanak a csíki menekültek itteni életéről.

A kötet hozzáférhető könyvtárunk olvasószolgálatánál. Ajánljuk figyelmébe minden, a téma iránt érdeklődő kedves olvasónknak.

Azzal a kéréssel fordulunk a tapolcaiakhoz és a környékbeliekhez, hogy aki bármilyen személyes vagy rá maradt emlékkel (legyen az írásos, fotó, stb.) rendelkezik ebből az időszakból, amely bármilyen módon kapcsolódik a csíki menekültek itteni életéhez, szíveskedjék felkeresni azzal könyvtárunkat, hogy arról másolatot készíthessünk. Az összegyűjtött anyaggal a könyv gondozóinak további kutatómunkáját szeretnénk megkönnyíteni, segíteni.

2011. november 8.

Az adventi időszak hagyományai, népszokásai

Közeledik a november – ezzel együtt az ősz – vége. Egy új időszak veszi kezdetét, az advent, amely a karácsony előtti negyedik vasárnaptól számított négy héten át tart. Ehhez az időszakhoz egykor, a paraszti világban számos hagyomány, szokás, hiedelem kapcsolódott.

Vendégünk, Sándor Ildikó néprajzkutató erről a témáról tartott előadást. Bevezetésképpen elmondta, hogy a néphagyomány miként különböztetett meg hétköz- és ünnepnapokat, azaz miben számított másnak hajdan az ember életében a profán és a szent idő. Szó esett arról, hogy ezt a szent időszakot mi jellemzi az emberi élet bizonyos aspektusai – ruházkodás, étkezés, viselkedés, stb. – szempontjából.

A néprajzkutató ezt követően az egyes szentekhez kötődő jeles napokról és népszokásokról beszélt, Andrással nyitva a sort – aki november 30-án „bezárja a hegedűtokot” –, de szó esett többek között Borbáláról, Lucáról, Katalinról is. Azt is megtudhattuk például, hogy annak idején milyen férjjósló praktikákat alkalmaztak a lányok – hátha kipróbálná valaki ma is?...

Végezetül Sándor Ildikó két napdalt énekelt el hallgatóságának. Vendégeink a jó hangulatú előadást követően kellemes élményekkel és néprajzi ismeretekkel gyarapodva térhettek haza.

Azokat az olvasóinkat, akik érdeklődnek a folklór iránt, illetve szeretnének felkészülni az eljövendő adventi időszakra, könyvtárunk mindkét témában gazdag könyvkínálattal várja.

2011. október 19.

Toldi estéje

„Őszbe csavarodott a természet feje” – írta Arany János a Toldiban. Októberi második előadásunk hangulata illett a késő őszi időjáráshoz, hiszen Sudár Annamária és Heinczinger Mika előadói estje alkalmával a Toldi estéjét eleveníthettük fel.

Sudár Annamária a magyar irodalom és történelem jeles alakjaihoz kapcsolódva összeállított műsoraival az egész ország területén fellép. Előadásain gyakran működnek közre a Misztrál együttes tagjai. Közülük ez alkalommal Heinczinger Mika érkezett Sudár Annamáriával, aki énekével és különböző hangszerekkel – furulyával, sazzal, dorombbal, éneklő edénnyel és gitárral – kísérte az előadóművészt.

Az elbeszélő költemény – amely az idős Toldi Miklós utolsó hőstettének történetét idézi fel – részletei átkötő szövegekkel és instrumentális, hangulatfestő zenei betétekkel, népdalokkal és egy Arany János-megzenésítéssel együtt hangzottak el.

A két előadóművész nagy beleéléssel és átérzéssel tárta elénk a Toldi estéjét. Sudár Annamária szép beszédhangjával és dinamikus előadásmódjával, Heinczinger Mika pedig erőteljes, tiszta énekhangjával és temperamentumos stílusával hatott a közönségre. Több vendégünk is jelezte az előadás végeztével, hogy ismét kézbe veszi a Toldit.

Reméljük, bensőséges hangulatú, színvonalas előadással szolgálhattunk Tapolca irodalomkedvelőinek.

2011. október 5.

Mesék minden mennyiségben

Az Országos Könyvtári Napok keretében szervezett rendezvénysorozatunk következő „állomásán” a mese volt a témánk. Ebből az alkalomból Boldizsár Ildikó meseterapeuta látogatott el könyvtárunkba, aki Mesék a gyermekkortól a felnőtté válásig címmel tartott előadást.

Dr. Boldizsár Ildikó mesekutató és mesemondó, etnográfus, szerkesztő, író és kritikus egyben. 1996 óta dolgozik meseterapeutaként. És ami a legfontosabb: „megálmodója”, egyik alapítója a világon elsőként, 2010 szeptemberében megnyílt, meseterápiával foglalkozó intézményének, a paloznaki Meseterápia Központnak.

A meseterapeuta beszélt a mesélés „tudományáról” és arról, hogy milyen szerepet töltött be a mese és a mesélő ősidőktől. Elmondta, miként is működik a mesélés mechanizmusa és hogyan hat a mese arra, aki hallgatja. Ennek kapcsán megtudhattuk, hogy nem csak a lelki és a fizikai egészség megőrzése szempontjából fontos, de segítséget nyújt egy-egy konfliktus, probléma megoldásához, egy nehéz élethelyzeten való túljutáshoz is. Éppolyan jól „használható” a mindennapokban, mint például a gyógyítás területén.

A meseterápiás központ létrehozásának célja többek között az volt, hogy segítse az állami gondozott gyermekeket abban, hogy emberhez méltó életet élhessenek. Boldizsár Ildikó beszélt arról a munkáról is, amelyet több mint száz ilyen gyermek körében végzett az idén nyáron.

A szép számban összegyűlt hallgatóság soraiból az előadás végeztével számos kérdés hangzott el. Miután mindenki választ kapott az őt érdeklő kérdésre, Boldizsár Ildikó mesehallgatásra invitálta azokat, akiknek kedve volt ehhez.

Ne feledkezzünk meg arról, hogy a mese, éppúgy, ahogy régen, ma is mindannyiunkhoz szól. Találjunk vissza hozzá mi, felnőttek is, mert a mesemondás ideje soha nem jár le.

Boldizsár Ildikó több kötete hozzáférhető könyvtárunk felnőtt olvasószolgálatánál, ajánljuk szíves figyelmükbe!

2011. október 3.

A Tapolcai kistérség kistükre

A 2011. évi Országos Könyvtári Napok keretei között megvalósuló rendezvényeink sorában az első Németh István Péter A Tapolcai kistérség kistükre címmel megjelent kötetének bemutatója volt.

Vendégünk a könyvbemutató alkalmával dr. Szijártó István egyetemi docens, a Balaton Akadémia igazgatója volt, aki a helyismereti tevékenység fontosságát hangsúlyozta, szükségnek és értéknek nevezve azt. Németh István Péter – aki könyvtáros, költő, irodalomtörténész, műfordító, számos verseskötet és tanulmány szerzője is egyben – beszélt magáról a kötetről, a munkát megelőző előkészületekről és a tájhazához való kötődéséről, amely mindig jelen volt életében.

A könyv a balatonboglári Balaton Akadémia és könyvtárunk közös kiadványa. Megtalálhatjuk benne a kistérség valamennyi települését A-tól Z-ig, azaz Ábrahámhegytől Zalahalápig. A szerző a saját, személyes szűrőjén keresztül közelíti meg és ismerteti az egyes falvak történetét, nevezetességeit, irodalmi hagyományait.

A legutolsó helyismereti kiadvány, amely kifejezetten a „mi vidékünkről” íródott, 2005-ben látott napvilágot Tapolcai kistérség címmel, Kertész Károly gondozásában. Az elmúlt években készült ugyan néhány átfogó munka a régiókról és a kistérségekről, amelyekben helyet kapott a Tapolcai kistérség is, de kifejezetten ezzel a témával foglalkozó nem jelent meg. Ezért ez a kötet hiánypótló jellegű. Szeretettel ajánljuk mindazok figyelmébe, akik érzik szűkebb pátriájuk vonzását.

2011. június 15.

Levelek a múltból

A nyári „vakáció” idõszaka elõtt ez volt az utolsó alkalom, hogy rendezvényre – ezúttal író-olvasó találkozóra – invitáltuk kedves olvasóinkat és látogatóinkat. Ezen az estén az érdeklõdõk egy helyi szerzõvel, S. Farkas Zsuzsannával találkozhattak.

A szerzõ – aki városunkban sokak által ismert – 2010 februárjában már járt nálunk, akkor 2009-ben Kristálypalota címmel megjelent könyve bemutatójának apropóján. Az idei évben újabb kötete látott napvilágot, amely a Levelek a múltból címet viseli. A kisregénnyel – amely eredetileg novellának íródott egy pályázatra – az ezévi Ünnepi Könyvhéten is bemutatkozott. A könyv a kisregényen kívül magába foglal novellákat és verseket is.

S. Farkas Zsuzsannának könyve bemutatásában ezúttal is Kovács Melinda volt segítségére. Szó esett a könyv szerkezeti felépítésérõl, a benne foglaltakat ihletõ dolgokról, hangulatokról és érzésekrõl, jövõbeli tervekrõl. A családról, amely biztos hátországot jelent a szerzõnek és segíti alkotói munkájában.

„Préselt pipacsot pillantott meg, egy megfakult piros szalaggal átkötött levélköteg tetején. Tudta, ha hozzáér a virághoz, azon nyomban szétporlad, de végtelenül kíváncsi lett a fiókba rejtett levelek titkára.” Valahol itt éled újjá a könyvben egy régi és veszi kezdetét egy új történet. Hogy a kettõ hogyan kapcsolódik egymáshoz, mirõl szólnak a levelek és mit szeretne nekünk elmondani S. Farkas Zsuzsanna, megtudhatjuk a kötetbõl. A Levelek a múltból és a Kristálypalota címû könyvek – amelyeket szíves figyelmébe ajánlunk minden olvasónknak – hozzáférhetõk könyvtárunkban.  - Képek

2011. június 7.

„Jót kívánok néked, szíved vígan éljen,

semmi bú és bánat lelkedhez ne érjen!”

(Moldvai népdal)

Magyarország, édes hazám

Ezt a meleg júniusi estét Budai Ilona népdalénekes társaságában tölthettük. Budai Ilona közel 30 éve énekel a közönségnek – gyermekeknek és felnõtteknek – az ország határain belül és kívül. Mindeközben folyamatosan gyûjti a felvidéki, erdélyi és délvidéki magyarság népdalait.

A mûvésznõ a „Magyarország, édes hazám” címû elõadása keretei között a Kárpát-medencében, a Felvidéken, a Délvidéken, Erdélyben és Kárpátalján élõ magyarok népdalaiból énekelt nekünk. Megismerhettük a népdalok keletkezésének hátterét és hallhattunk a magyarság történetérõl, ma is élõ hagyományairól. Az általunk sokat hallott vagy éppen kevésbé ismert népdalokat hallgatva jókedvünk támadt, máskor elszorult a torkunk, a lelkünket viszont valamennyi megérintette. De mindannyian gyermekként kacagtunk, amikor mesét mondott nekünk: az okos székely leány történetét az õ szájából ízes tájszólással hallgathattuk meg.

Az estet Budai Ilona jókívánság-dallal és közös énekléssel zárta. Olyan ajándékot vehettünk át tõle ezen az estén, amely méltó hitvallásához: „Életem fõ célja terjeszteni, hirdetni, tanítani a népdalokat, ahol csak lehet és azt a lelkiséget elültetni az emberek, a fiatalok szívébe, amit ezek a dalok hordoznak – hitet, emberséget, hazaszeretetet és hûséget.”  - Képek

2011. május 31.

Netgeneráció

Könyvtárunk második negyedéves programjainak sorában legutóbb egy igazán különleges, emellett aktuális problémát tárgyaló elõadásra került sor. Tari Annamária pszichológus, pszichoterapeuta volt a vendégünk, aki a „netgenerációról” tartott elõadást.

A netgenerációt – vagy ahogy a szerzõ 2010-ben megjelent könyvében nevezi ezt a korosztályt, az Y generációt – a mai huszonévesek és a fiatal harmincasok alkotják. Tari Annamária elõadása róluk szólt, az információs kor „multitasking” gyermekeirõl, akik képesek egyszerre húszféle dologra figyelni. „Lógnak a neten”, ahol e-maileznek, fórumokon közlik a véleményüket, online közösségi portálokra „lövik fel” legújabb fotóikat, mindeközben közvetlen környezetükkel is kommunikálnak, sms-t írnak ésígytovább. Referenciapontjaikat is a netrõl gyûjtik be – hiszen ez az õ igazi világuk, ahol otthonosan mozognak, ellentétben az X generációnak ebbõl a szempontból elmaradott tagjaival.

A pszichológusnõ beszélt ennek a generációnak az értékrendjérõl, normáiról, társas kapcsolatairól, érintkezési szokásairól, problémáiról, stb., amelyek a hagyományosnak tekintetthez képest jelentõs változáson mentek keresztül az elmúlt években és azokról a hatásokról – elsõsorban az internetrõl és a reklámokról –, amelyek fontos szerepet játszottak, játszanak ebben a folyamatban. Szóba került az a fontos kérdés is, hogy a régi és új nemzedék közötti szakadék hogyan hidalható át és ki mit tehet annak érdekében, hogy a különbözõ nemzedékek megértsék egymást.

Mára megváltozott a világ – olyannyira, hogy mi, „X generációsok” ámulva figyeljük, mekkora sebességgel és intenzitással zajlanak körülöttünk a dolgok, amelyekkel csak bajosan, vagy már egyáltalán nem is tudunk lépést tartani. De ettõl függetlenül – vagy inkább ennek ellenére – egyre fontosabbá válik, hogy ebben a megváltozott világban odafigyeljünk egymásra.

Tari Annamária könyvei hozzáférhetõk könyvtárunk felnõtt olvasószolgálatánál. Szeretettel ajánljuk idõsebbek és fiatalok figyelmébe egyaránt! - Képek

2011. május 27.

„A gyûjtemény tükör, mint a szem…”

21 éves az Elsõ Magyar Látványtár Alapítvány

Az 1990-ben alapított Látványtár Altorjai Sándor festõmûvész mûvészeti hagyatékára és Vörösváry Ákos mûgyûjteményére épülve jött létre. A Diszelben a Derkovits utcában, az egykori Stankovics-malom felújított épületében mûködõ kiállítóház fõ célja a hazai vizuális kultúra csiszolgatása.

A Látványtár az idén ünnepelte a 21. „születésnapját”. Ez alkalomból az alapítók – Gyökér Kinga és Vörösváry Ákos – voltak a vendégeink, akik Gopcsa Katalin mûvészettörténész segítségével mutatták be az általuk vezetett mûvészeti intézményt. Az érdeklõdõk rövidfilmeket tekinthettek meg, amelyek révén megismerkedhettek a Látványtárral és sok ezer tételbõl álló gyûjteményével, amelyet modern és kortárs képzõmûvészeti alkotások, fotók, bútorok, néprajzi és iparmûvészeti anyagok alkotnak.

Ezt követõen került sor a Látványtár alapításának 20. évfordulójára Berhidi Mária szobrászmûvész által készített emlékérem egy példányának átadására, amelyet az alapítók adományoztak könyvtárunknak. Az ajándékot – amely megtekinthetõ helyismereti gyûjteményünkben – Nagy Eörsné Horváth Magdolna igazgató asszony vette át.

A hangulatos est pogácsa- és borkóstolással ért véget. - Képek

2011. május 18.

„…végül is milyen lesz, milyen lesz

e nyitott szárnyú emelkedõ zuhanás….”

Egyenes labirintus

A Kossuth-díjas költõre, Pilinszky Jánosra emlékeztünk a költészetnek szentelt irodalmi estünk alkalmával, születésének 90. és halálának 30. évfordulóján.

Vendégünk, Závory Andrea színmûvésznõ Pilinszky János verseibõl összeállított mûsorán át idézte elénk a költõ világát. Életmûvének, pályájának egyes szakaszait versekbõl font csokorral mutatta be, egy-egy szakaszt, „fejezetet” – a versekhez kapcsolódó – népdallal zárva le.

A mûvésznõ érzelemgazdag elõadásán keresztül közel kerülhettünk az Isten és ember viszonyát és az emberi lélek rejtelmeit is kutató költõhöz.

Könyvtárunkban számos Pilinszky-kötet hozzáférhetõ, szeretettel ajánljuk minden érdeklõdõ olvasónknak. - Képek

2011. március 2.

A magyar népdalok jelképrendszere

Ezen a telet idézõ, hideg, havas estén egy olyan elõadó érkezett hozzánk Gyõrbõl, aki gyermekek és felnõttek szívét egyaránt megmelengette egyéniségével és elõadásmódjával. Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna etnográfus volt a vendégünk.

Lanczendorfer Zsuzsanna – Barsi Ernõ tanítványaként – már fõiskolai tanulmányai ideje alatt foglalkozott néprajzi gyûjtéssel. Számos tudományos egyesület, társaság tagja és több könyvet és egyéb írást publikált már. Jelenleg a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karának elõadója, ahol kézmûvességet és néprajzot oktat.

A néprajzkutató a magyarság jelképeirõl és a magyar népdalokban szereplõ szimbólumokról beszélt közönségének. Megismerhettük az egyes színek jelentését a népi kultúrában, megtudhattuk, hogy bizonyos ábrázolási formák – pl. a növények és az állatok – és azoknak a népdalokban történõ megjelenítése milyen jelentõséggel bír. Lanczendorfer Zsuzsanna minden egyes szimbólum bemutatását egy népdal eléneklésével zárta le. A közös dalolásba nagy kedvvel kapcsolódtak be a közönség tagjai és kölcsönös meglepetéssel is szolgáltunk egymásnak, mert kiderült, hogy ugyanannak a népdalnak az elõadónk is másik változatát ismeri és mi is. A tanárnõ – aki az árvaháztól a börtönig szinte mindenhol tart elõadásokat – a népdal gyógyító erejérõl is mesélt. Éljünk vele! - Képek

2010. december 14.

„(…) Cinke szemérõl

foszlik az álom,

csenget a csengõ:

itt a karácsony!”

(Sarkady Sándor: Felsüt a csillag – részlet)

Játék Karácsonykor

A Garabonciás együttes tagjai biztosan nem ismeretlenek azon gyerekek és felnõttek számára, akik rendszeresen látogatják rendezvényeinket, hiszen a „garabonciások” már 2007 decemberében is jártak nálunk. A csornai együttes tagjai most ismét azért érkeztek hozzánk, hogy hangszereikkel – a hegedûvel, a nagybõgõvel, a furulyával, a gitárral, a dorombbal és a csörgõdobbal – és dalaikkal megidézzék a karácsonyvárás hangulatát.

A délután folyamán elõször annak a kis híján száz apróságnak zenéltek, akik kísérõikkel – szüleikkel és nagyszüleikkel, óvó- és tanítónõikkel – érkeztek a Gyermekrészlegbe. A kicsik ügyesen és lelkesen énekeltek velük. Nem csak karácsonyi dallamok hangzottak el, hanem ismert, kedves gyermekdalok is, pl. Süsü vagy Vuk dala.

Késõ délután pedig szintén szép számmal összegyûlt felnõtt vendégeink lehettek részesei a Garabonciás együttes jó hangulatú mûsorának. Meghallgathattunk megzenésített Weöres Sándor- és Sarkady Sándor-verseket, rábaközi karácsonyi énekeket és klasszikus, a télrõl és a karácsonyról szóló gyermekdalokat is. A dalolásba bárki bekapcsolódhatott, mi több, az együttes tagjai egy eddig ismeretlen dalt is tanítottak a közönségnek.

Az idei tél ugyan zordan köszöntött be, de a Garabonciás együttes zenéje feledtette velünk a zimankót, a hideg szelet, a csikorgó fagyot és jókedvvel teli ünnepi hangulatot varázsolt körénk. Kívánjuk mindenkinek, hogy a közelgõ Karácsonyig hasonlóan jó hangulatban, vidám és ugyanakkor elmélyült ünnepi készülõdéssel töltse el az idõt! - Képek

2010. december 10.

„Az igazság valahol középtájt lehetett:

annyira figyelt csak rám bárki is,

mint bárki másra én,

nem voltam kevesebb, se több,

csak egy gyerek,

ki lassan egyre kevésbé gyerek,

félúton törpe és óriás között.”

Okos gyerekek és buta felnõttek

Amikor Lackfi János megérkezett hozzánk, még mi is csak annyit tudtunk róla, hogy író, költõ, mûfordító, szerkesztõ, akinek hét verseskötete jelent meg eddig, két kisregénye, egy regénye, húsz mûfordításkötete és kilenc gyermekkönyvet publikált. Azt nem tudtuk, hogy varázsolni is képes. Jókedvet, nevetést, örömöt, vidámságot. Pedig még a varázspálcáját sem vette elõ a zsebébõl, amikor belépett a Gyermekrészlegbe a sok-sok lurkó közé. Csak néhány könyvet láttunk a kezében. Pár percen belül mégis felhangzott a nevetés, amit aztán több mint egy órán át szinte folyamatosan hallhatott, aki belépett a könyvtárba.

És hogy mirõl esett szó Lackfi János és a kicsik között? Hát a fociról meg a kézilabdáról. A fiúkról és a lányokról. A cigirõl, ami káros az egészségünkre. Meg a sárga vödörrõl. Szóval az élet fontos dolgairól, amikrõl lehet és kell is beszélni.

A gyerekek után a felnõttek következtek és elmondhatjuk, hogy õk legalább annyira élvezték az író-olvasó találkozót Lackfi Jánossal, mint gyermekeik, unokáik. A szerzõ beszélgetõtársa Németh István Péter költõ volt. A beszélgetés során megtudhattuk többek között, hogyan él és dolgozik egy olyan író-költõ-mûfordító-szerkesztõ, akinek módfelett tartalmasak a napjai, aki igyekszik munkája, családja és a mûvei között jól meg- és beosztani az idejét és akinek néha vajmi kevés ideje jut az alvásra…

Mindeközben jókat derültünk, hiszen elhangzott néhány míves rímes, így egy és ugyanazon hírrõl – egy barátnõverés érdekes történetérõl… – többféle formában és stílusban íródott versekbõl értesülhettünk.

Lackfi János kötetei hozzáférhetõk könyvtárunk gyermek és felnõtt olvasószolgálatánál. Aki pedig lemaradt író-olvasó találkozónkról, ne várjon a következõig, hanem látogasson el a http://www.lackfi-janos.hu/ honlapra.  - Képek

2010. december 2.

Tatay Sándorra emlékezünk

December 2-án nyitottuk meg centenáriumi kamarakiállításunkat, amelyet – Tatay Sándor születésének 100. évfordulója alkalmából – az író mûveibõl és életének dokumentumaiból állítottunk össze.

A kiállítást Kertész Károly nyugalmazott könyvtárigazgató nyitotta meg. A megnyitó alkalmával vendégünk volt Tatay Ágota, az író lánya is.

A megemlékezés részét képezte, hogy szeptember hónapban vetélkedõt hirdettünk 3-4. osztályosok részére a Kinizsi Pál címû könyvhöz kapcsolódva. A vetélkedõt – amelyet kétfordulós „levelezõs” pályázat elõzött meg – a kiállítás megnyitását követõen rendeztük meg a Gyermekrészlegben. A versenyen, amelyen huszonöt csapat mérte össze tudását, bebizonyosodott, hogy Tatay Sándor mûveit ma is nagy érdeklõdéssel és élvezettel veszik kézbe és forgatják a gyerekek.

Kiállításunk december hónapban megtekinthetõ a könyvtár földszinti aulájában. - Képek

2010. november 23.

„Ha párkapcsolatról, házasságról van szó, akkor én a munkában hiszek.”

„Légy az otthonom!”

Rendhagyó könyvbemutatón láttuk vendégül az érdeklõdõket ezen a keddi estén. Változtattunk a szokásos formán – családias légkörben ültünk le a beszélgetéshez – és a tartalom, a téma is eltért az elmúlt években felsorakoztatott rendezvényeink témáitól.

Vendégünk Szücs Balázs, egy fiatal református lelkész volt, aki „Légy az otthonom!” címû könyvével érkezett hozzánk. A kötet – amely az eddigi, ebben a témában megjelent irodalomhoz képest új szemlélettel és formában íródott – tulajdonképpen párterápiás és önismereti tréning.

Könyvének bemutatásában Nagy Eörsné Horváth Magdolna volt a szerzõ segítségére. A beszélgetés során elgondolkodtató kérdések kerültek „terítékre”. Szó esett többek között a hagyományos férfi és nõi szerep változásairól, a házasság mint intézmény jövõjérõl és a párválasztásról, amelyet erõteljesen befolyásol az anyákkal való kapcsolatunk.

A könyv – amely hozzáférhetõ felnõtt olvasószolgálatunknál – elsõsorban abban nyújt segítséget, mutat irányt, hogyan tanuljunk hibáinkból, hogyan alakítsuk tudatosan párkapcsolatunkat és hogyan tegyünk annak érdekében, hogy otthonra találhassunk a másik emberben. - Képek

2010. szeptember 28.

„…idõnként söpörjétek le kezetekkel arcmásáról a sivatag finom porát.”

Faludy mozaik

A Faludy mozaik címet viselõ kötet, amely ezen az esten bemutatásra került, olyannyira friss, hogy csak pár nappal korábban érkezett a nyomdából. Szerzõje a sümegi Réfi János költõ, mûfordító – õ volt a vendégünk ez alkalommal.

A szerzõ beszélgetõtársa Németh István Péter író, könyvtáros volt. Együtt elevenítették fel Réfi János életének egyes mozzanatait, idõszakait. Beszélgettek arról, miként keltették fel az érdeklõdését a költõként, mûfordítóként és íróként egyaránt ismert szerzõ mûvei és maga Faludy György összetett személyisége. Szó esett még Rilkérõl, aki – Faludy György méltatása szerint – a németek három nagy költõje közül az egyik és akinek válogatott verseit tartalmazó mûfordítás-kötetét 2006-ban adta ki Réfi János.

A beszélgetés szüneteiben Farkas Zoltán gitármûvész játszott a hallgatóságnak. Zenéje tökéletes aláfestést nyújtott az est hangulatához és a neves szerzõk megidézéséhez.

Réfi János egyes kötetei hozzáférhetõk könyvtárunk felnõtt olvasószolgálatánál. - Képek

2010. szeptember 20.

„Sis honestus!”

Õszi programsorozatunk nyitórendezvényeként a Balaton Akadémia tanárait láttuk vendégül könyvtárunkban.

Ez alkalommal dr. Szijártó István, az Akadémia igazgatója látogatott el hozzánk, aki bemutatta az 1993-ban alapított, mára kulturális központként is mûködõ oktatási intézmény tevékenységét, valamint a kultúra területén végzett munkáját. Beszélt az Akadémia által kiadott könyvsorozatról, majd saját, a közelmúltban „Egyöntetûségünk csodaszarvasa” címmel megjelent kötetérõl. Mindeközben megemlékezett azokról is, akik a múltban és a jelenben maguk is tevõlegesen és önzetlenül vettek, vesznek részt a Balaton Akadémia Táj és Magyarságkutató Központ munkájában.

Az író-olvasó találkozó második felében Németh István Péter költõ, író – ugyancsak a Balaton Akadémia munkatársa – ismertette Csobánci rekviem címû verseskötetét, amelybõl ízelítõként felolvasott.

A Balaton Akadémia kiadványai hozzáférhetõk könyvtárunk felnõtt olvasószolgálatánál. - Képek

2010. június 24.

„Boldog az a nép, amely tud ünnepelni.”

(Zsoltár 89.16)

Múzeumok Éjszakája

Könyvtárunk a tavalyi évben csatlakozott a Múzeumok Õszi Éjszakája országos programjához. A „rendhagyó múzeumi éjszakát” az idén nyáron – Szent Iván napján, az év legrövidebb éjjelén – is megismételtük.

A rendezvényt június 24-én este 8 órakor Nagy Eörsné igazgató asszony nyitotta meg. Köszöntõje után Németh István Péter ismertette és méltatta a Nagy László költõ grafikáiból összeállított tárlatot, amelynek jelenleg múzeumunk ad helyet.

A gondolatébresztõ ismertetõ megmozgatta a jelen lévõk szellemét, ami viszont ezután következett, a lábakat is mozgásra késztette: a Tördemic Néptáncegyüttes kalotaszegi táncokat felvonultató mûsora nagy sikert aratott, bár ennek ekkor még csak szemlélõi voltunk.

Az est programjának másik „fénypontja” következett: meggyújtottuk a múzeum kapuja elõtt felállított máglyát. Amikor a lángok már fennen lobogtak, a hangulat is kezdett a magasba csapni, hiszen a néptáncegyüttes tagjai közös táncra hívtak mindenkit, aki ehhez kedvet érzett. Hamarosan a kezdetben húzódozók is beálltak az össztáncba, így a kissé hûvös nyáréji levegõ már nem csak a máglya tüzétõl forrósodott fel, hanem a jókedvtõl is.

Vendégeinket a kis testmozgás után pogácsával, borral és ásványvízzel kínáltuk.

Eközben a kicsik is jól érezhették magukat: merített papírt és meteoritbombát készítettek, amit rögtön ki is próbáltak a helyszínen. Ezalatt a domboldalon felállított céltáblánál szakértõ irányítás alatt a nyilazást is kipróbálhatta felnõtt és gyerek egyaránt.

Ezalatt az érdeklõdõk számára lehetõség nyílt a Nagy László-kiállítás – illetve valamennyi múzeumi tárlatrész – megtekintésére.

Már 10 óra is elmúlt, amikorra a táncos kedv alábbhagyott. Ekkor a sötétbe borult udvar fái alatt Hangodi László történész-muzeológus tartott a Templom-dombon 1985-1989 között végzett régészeti ásatásokról diaképes elõadást.

A 2009. évi Múzeumok Õszi Éjszakája rendezvényhez hasonlóan nyári programunk is sikerrel zárult, így most már bátran állíthatjuk: újabb hagyományt teremtettünk.

2010. május

Óvodások Hónapja

A „mesés” foglalkozásokon összesen több mint 150 kisóvodást láttunk vendégül. - Képek

2010. május 3.

Május 3-án Tapolca egy olyan jeles polgárának köszöntésére került sor, aki az idén márciusban ünnepelte a 92. születésnapját.

A Tóth Józsefrõl szóló könyv és az általa írt munkák hozzáférhetõk könyvtárunkban. - Képek

2010. április 26.

A szerzõ eddig megjelent kötetei (A XI. parancsolat, Társasjáték, Angyalom?!, Bensõ kastély) kölcsönözhetõk könyvtárunk felnõtt olvasószolgálatánál. - Képek

2010. április 16.

Salto mortale

Könyvtárunkban a tapolcai szerzõk sorában ez alkalommal Kovács Tamás – írói álnevén Tom Kovax – mutatkozott be.

Kovács Tamás 22 éves, jelenleg a veszprémi Pannon Egyetem végzõs hallgatója. A 2009-ben kiadott Salto mortale címû krimi az elsõ nyomtatásban megjelent regénye.

A fiatal szerzõ az író-olvasó találkozó alkalmával beszélt többek között a könyv keletkezésének körülményeirõl, amelyet fogadásból írt. Azt is megtudhattuk, hogy az írás szórakoztatja.

„Sokan mondták, hogy majd egyszer nagy ember leszek, esetleg még könyvet is írok…” – adja a szerzõ a szavakat regénye fõhõsének, Kozák Andrásnak a szájába. Ugyan „ember tervez, isten végez” – mint ahogy ezt András is bölcsen megállapítja –, de így legyen! Kovács Tamás már hozzákezdett a regény folytatásának megírásához.

A Salto mortale címû kötet kölcsönözhetõ könyvtárunk felnõtt olvasószolgálatánál. - Képek

2010. február 26.

Felolvasóest

Február 26-án szerte a Kárpát-medencében 25 órás maratoni felolvasás kezdõdött Wass Albert és más magyar írók, költõk mûveibõl. Az országos rendezvény jegyében könyvtárunkban is felolvasóestet szerveztünk, bár némi módosítással: mivel ilyen jellegû programra az eddigiekben még nem került sor, este 6 órától éjfélig invitáltuk az érdeklõdõket, hogy olvassanak fel abból az irodalmi mûbõl, amely a kedvencük.

A földszinti aula ezen az estén az alkalomhoz illõ módon, hangulattal várta a látogatókat. A késõi óra ellenére számos vendég érkezett. A felolvasók megosztották kedvenc könyvük részleteit a hallgatósággal: a sort egy Wass Albert-novella nyitotta, késõbb Márai Sándor, Paulo Coelho, Kosztolányi Dezsõ és Hamvas Béla következett, volt, aki Széchenyi István életrajzi regényébõl vagy éppen Dan Brown egyik könyvébõl olvasott fel. Meglepetésünkre és örömünkre a fiatal korosztály is képviseltette magát, így a jelenlévõk a manapság nagy népszerûségnek örvendõ Stephenie Meyer Alkonyat címû vámpír-regényébõl is meghallgathattak egy részletet.

Mivel nem mindenki vállalkozott arra, hogy maga is felolvasson, így sokan csak hallgatóként voltak jelen. A hangulatos éjszakai program szünetében pogácsával, borral és ásványvízzel kínáltuk vendégeinket.

Reméljük, hogy ez az este még sokszor megismétlõdik, hagyománnyá lesz és hasonlóképpen közel hoz minket egymáshoz, mint ahogy közel hozza hozzánk a könyveket.  - Képek

„Nincs szebb könyv szívnél s léleknél. Mert ki azokban nem találja a hangot, mely érzelmeinek mélységet, vágyainak szárnyat, szavainak tartalmat nyújthat, hiába keresgélné a nyomtatott betûkben.”  

(Vámos Miklós: Zenga zének)

2010. február 23.

Kristálypalota

„Nõkrõl – nemcsak rózsaszínben… Ez is lehetne a kötetem alcíme, hiszen legtöbb novellám fõszereplõje a nõ. Korunk asszonya, különbözõ szituációkban. (…) A „Kristálypalota” nem cukormázas történetek, hanem meséim, emlékeim gyûjteménye.” – olvashatjuk az ajánlást S. Farkas Zsuzsanna Kristálypalota címû könyvében.

A tapolcai szerzõ „nõkrõl, de nemcsak nõknek” szóló kötetét mutatta be könyvtárunkban, amely novellákat és verseket egyaránt tartalmaz. S. Farkas Zsuzsannát sokan ismerik, de errõl az oldaláról talán kevesebben. Aki nem tudja, hogy sokunknál jóval közelebbi kapcsolatban áll az irodalommal, annak eszébe sem jut, hogy a gyermekeit nevelõ anyaként, vagy a gyógyszertári pult belsõ oldalán állva egy kicsit másként látja a világot.

A szerzõ beszélt hétköznapi és azon túlmutató dolgokról, eseményekrõl. Beszélgetõtársa, Kovács Melinda segítségével elmondta, miként jutott el az írásig, hogyan születnek versei, novellái és hogyan viszonyulnak családja tagjai mindehhez. Úgy tudjuk, nem akar egykönyves szerzõ maradni – hát várjuk a következõ kötetet.

S. Farkas Zsuzsanna Kristálypalota címû kötete kölcsönözhetõ könyvtárunk felnõtt olvasószolgálatánál. - Képek

2010. január 22.

Rendhagyó irodalomóra a Magyar Kultúra Napján

Az idei évben az eddigi hagyománytól eltérõen ünnepeltük a Magyar Kultúra Napját. Január 22-én Parapatics Andrea volt könyvtárunk vendége – már nem az elsõ alkalommal –, akinek a neve „hazai berkekben” ismerõsen cseng, hiszen 2008-ban jelent meg könyve Szlengszótár címmel.

Andrea rendhagyó irodalomórát tartott a Gyermekrészlegben a Tapolcai Általános Iskola Kazinczy Ferenc Tagintézménye 8. osztályos diákjainak. A feladatok között olyanok szerepeltek, mint pl. „plázacica” és „rocker” stílusú sms megfogalmazása, majd ezeknek az üzeneteknek köznapi nyelvre „fordítása”, vagy különbözõ fogalmaknak az ifjúsági nyelvben szereplõ megfelelõjükkel való párosítása. Ugyan e feladatok egyike sem bizonyult könnyûnek, megoldásuk mégsem okozott különösebb nehézséget a szlengben jártasnak bizonyuló nyolcadikasoknak.

A jó hangulatú összejövetelt az óra „kellékeinek” elfogyasztása zárta: a feladatokban szereplõ és a diákok által sikeresen „megfejtett” szlengszavak ugyanis pogácsát, zsíros kenyeret, szendvicset, Coca Colát és egyéb finomságokat „lepleztek”…

A kamaszok azzal a tanulsággal indultak vissza az iskolába, hogy a szleng használata lehet ugyan jópofa, de csak abban a társaságban, körben, ahol azt megértik. Éppen ezért ugyanúgy a „helyén” kell használni, mint minden más csoportnyelvet, hiszen ahogy pl. a ruházatunk, úgy a nyelvhasználatunk is sokat elárul rólunk.  - Képek

2009. december 18.

Adventi est

Az adventi idõszak vége felé járva mindannyiunk igyekszik lelkileg is felkészülni a közelgõ Karácsonyra. Ennek jegyében az idei évben szervezett adventi mûsorunkon a bensõséges ünnepváró hangulatról Kolti Helga színmûvész és Maczkó Mária Magyar Örökség-díjas népdalénekes gondoskodott.

A két elõadómûvész tökéletesen kiegészítette egymást: a dalt próza váltotta, majd ismét dal következett egy vers után. Így követhettük végig az adventi várakozás idõszakának történetét és az ahhoz kapcsolódó hagyományokat. - Képek

A dalok, a próza és a versek mind-mind üzenetet hordoztak: az ünnep igazi mondanivalójára, mélyebb tartalmára hívták fel a figyelmet, mint ahogy az egy Kolti Helga által szavalt versben is elhangzott:

„…csillagjelet

látni a legsötétebb

éjben

és hinni

hinni

a szívekben

születõ Fényben.”

(Kovács András: Advent – részlet)

2009. december 14.

Karácsony-váró a Somvirágok együttessel

Karácsony-váró estünkön ezúttal is „kedves ismerõst” köszönthettek a gyerekek: ahogy tavaly, az idén is a Somvirágok együttes látogatott el hozzánk az adventi idõszakban, hogy együtt várjuk és köszöntsük a Karácsonyt.

A Somvirágok ezúttal az adventi koszorúval kapcsolatos hiedelmek, hagyományok köré szõtték mûsorukat: minden egyes gyertya meggyújtása elõtt elhangzott néhány odaillõ adventi-karácsonyi dal.

A kicsik persze a régi kedves, jól ismert gyermekdalokat is meghallgathatták, így például az együttes tagjaival együtt daloltak Micimackóról, no és természetesen Weöres Sándor csilingelõ Száncsengõjérõl sem feledkeztek meg.

Gyerekek és felnõttek egyaránt jól érezték magukat és mindenki karácsonyi hangulatba került, ami nem is csoda, hiszen odakinn idõközben ismét hullani kezdett a hó. Már nem kell sokáig várnunk, hamarosan itt a tél legszebb ünnepe! - Képek

2009. december 7.

Mikulás-hívogató

Ezen a napon a várva várt Mikulás látogatott el hozzánk a Gyermekrészlegbe, akinek az érkezését a gyerekek vidám énekszóval köszöntötték.

A Mikulás minden aprósággal elbeszélgetett arról, hogyan viselkedett az év folyamán és kit-kit megdicsért-megdorgált, érdeme szerint. Hamarosan a csomagok kiosztására is sor került. A kicsik verssel és dallal hálálták meg az ajándékokat – akinek egyedül nem volt bátorsága kiállni, az a társaival együtt dalolhatott.

Az idõ gyorsan elszállt, a vendégnek nemsokára indulnia kellett, de megígérte, hogy jövõre is ellátogat hozzánk – és akkor sem lesz üres a puttonya!...  - Képek

2009. december 3.

Mikulásváró koncert

Gyermekrészlegünk vendégei ebben az évben a Mikulásváró ünnep alkalmával Kovács József és P. Nagy Ferenc voltak. A két zenész nem ismeretlen a gyerekek elõtt, hiszen a tavalyi évben is nekik tapsolhattak Mikuláskor.

Ahogy tavaly, az idén is több száz kisgyermek énekelt és nevetett együtt a két hangulat- és tréfacsinálóval. A jókedvet mindjárt az elején a Lá-di-dá címû dallal alapozták meg, aztán a barátság kék színû virágáról énekeltek. Késõbb „beköszöntek” a régi barátok: Paff, a bûvös sárkány, Micimackó, Lufikutya és a többiek.

Amikor búcsúzni kellett, senki sem volt szomorú, hiszen mindenki jól érezte magát, no meg jövõre is eljön a Mikulás…  - Képek

2009. december 2.

„…az új falak tövében felhangzik majd szavam;

magamban élem át már mindazt, mi hátravan (…)”

Radnóti Miklósra emlékeztünk

Ezen a decemberi napon, irodalmi estünk alkalmával születésének 100. évfordulóján Radnóti Miklósról, a XX. század egyik kiemelkedõ magyar költõjérõl emlékeztünk meg.

Vendégünk Kuncz László énekmûvész és versmondó volt, aki Radnóti-versekbõl összeállított mûsorában felvonultatta a költõnek számtalan olyan versét-írását, amelyek segítségével nyomon követhettük Radnóti Miklós életét annak utolsó napjáig. Az elõadómûvész által tolmácsolt versek prózában és megzenésítve hangzottak el.

Kuncz Lászlót Büki Richárd kísérte gitáron, aki a versek hangulatát híven érzékeltette, festette alá játékával és a gitárból elõcsalt különleges hangeffektusokkal.

Az Advent-várás jegyében, hangulatában eltelt esten látogatóink a költõ iránti méltó megemlékezésben, tiszteletadásban vehettek részt.  - Képek

2009. november 25.

„Tiszteld a múltat és éltesd tovább!”

(Kõrösi Csoma Sándor)

Ajándék a könyvtárnak

Könyvtárunk nemrég rendkívüli és nagylelkû felajánlásban részesült. Zentai Gábor, aki 35 éven át vezette a Batsányi János Mûvelõdési Központot, hosszú éveken át folyamatosan és nagy kitartással dokumentálta az intézmény történetét. Munkája eredményeként keletkezett egy 22 kötetbõl álló évkönyv-sorozat, amely „A Batsányi János Mûvelõdési Központ tevékenysége a sajtóból válogatott cikkek tükrében” címet viseli. Zentai Gábor úgy döntött, annak érdekében, hogy az elkövetkezendõ nemzedékek is haszonnal forgathassák e könyveket, felajánlja azokat ajándékként könyvtárunk helyismereti gyûjteménye számára.

Az átadásra november 25-én került sor ünnepélyes keretek között. Ezen az estén Zentai Gábor beszélgetõtársa N. Horváth Erzsébet újságíró volt. A beszélgetés során szó esett a mûvelõdési központ történetérõl, az intézménynek a város kulturális életében betöltött szerepérõl és szerepváltásairól és elhangzott néhány kedves, emlékezetes történet is a régmúlt idõkbõl. Végezetül könyvtárunk elismerõ oklevéllel köszönte meg Zentai Gábornak az általa adományozott, nagy értékkel bíró ajándékot.

Az évkönyv-sorozat kötetei – amelyek a jövendõ számára fontos és értékes kortörténeti dokumentumok – hozzáférhetõk könyvtárunk helyismereti részlegében. - Képek

2009. november 14.

„Egy õszi éjszaka, amely más, mint a többi…”

Múzeumok Õszi Éjszakája a tapolcai múzeumban

Az idei évben intézményünk csatlakozott a Múzeumok Õszi Éjszakája országos programjához.

A rendezvény november 14-én este 8 órakor Nagy Eörsné igazgató asszony köszöntõjével vette kezdetét a múzeum udvarán. A viszonylag késõi óra ellenére sokan gyûltek össze és nagy örömünkre a legfiatalabb diák korosztály is képviseltette magát. Az idõjárás szerencsére kedvezett, így a szép környezeten kívül a kellemes, szinte langyos levegõ és a tiszta, csillagos égbolt is hozzájárult ahhoz, hogy jól érezzük magunkat.

Ezután a Járdányi Pál Zeneiskola pedagógusainak kamaraelõadása következett, akik reneszánsz dallamokat játszottak, megalapozva ezzel az este hangulatát. Idõközben forralt borral, forró teával és pogácsával kínáltuk vendégeinket.

Ezt követõen a Gyulaffy László Hagyományõrzõ Bandérium végvári idõket idézõ viselet- és fegyverzettörténeti bemutatójára került sor. A hagyományõrzõ „szép magyar vitézek, deli leventék” bemutatták a korabeli viselet egyes darabjait és a rang megállapítására szolgáló megkülönböztetõ jelzéseket. Az est fénypontja – és egyben meglepetése – következett: puska- és ágyúlövés, amely egyaránt osztatlan tetszést aratott.

Már elmúlt 9 óra, amikor a Templom-dombra indultunk, Tapolca török kori végvára romjainak fáklyás bejárására, amelynek alkalmával Hangodi László történész-muzeológus kollégánk a település és a vár XVI-XVII. századi krónikájáról tartott elõadást.

Ennek végeztével még mindig nem ért véget a program, hiszen a vendégek számára – akikhez idõközben újabbak csatlakoztak – lehetõség kínálkozott az iskolatörténeti tárlatrész, a Batsányi Emlékszoba és az újonnan kialakított és berendezett lapidárium megtekintésére. Ezt az alkalmat sokan kihasználták, így már éjjel 11 óra is elmúlt, amikor a kapu elõtt rakott máglyánk elhamvadt és az utolsó vendégeink is távoztak.

Reméljük, hogy a november 14-i tapolcai „múzeumi éjszaka” jól sikerült rendezvényként kerül be a város krónikáskönyvébe. Bízunk abban, hogy a jelenlévõk jól érezték magukat és hozzánk hasonlóan úgy gondolják, tartalmas, egyszersmind jó hangulatú programokban vettek részt.

Szeretnénk, ha a mostani kezdeményezés hagyományteremtõvé válna és a jövõ nyáron – Szent Iván éjjelén, a Múzeumok Éjszakája következõ programja alkalmával – hasonlóan gazdag, meglepetéseket is kínáló rendezvénnyel köszönthetnénk látogatóinkat.

Köszönetet mondunk segítõinknek:

•  a Járdányi Pál Zeneiskola pedagógusainak

•  a Gyulaffy László Hagyományõrzõ Bandérium tagjainak

•  az Unizola Kft. dolgozóinak

•  Parapatics Tamás önkormányzati fõtanácsadónak

•  és Muzsi Lászlónak

2009. október 14.

Az éj puha teste

Október 14-én Böszörményi Zoltánt köszönthettük könyvtárunkban. A költõ-író – akinek neve az Irodalmi Jelen portál fõszerkesztõjeként is sokak számára ismert lehet – 2006-ban már járt nálunk.

Ezúttal „közelképet” kaphattunk a szerzõrõl, aki Az éj puha teste címû könyvét mutatta be közönségének. Az est családias hangulatban zajlott, Böszörményi Zoltán mûvein kívül szó esett az írás fortélyairól, a szerzõ életérõl, személyes élményeirõl és arról, miként jelenik meg mindez a regényeiben.

Az elõadást követõen a jelenlévõk feltehették kérdéseiket a szerzõnek. Volt, aki azt szerette volna tudni, miként fér meg egymással, egészíti ki egymást a költõ és az író, milyen összefüggései vannak a „költõségnek” és az „íróságnak”. Más az iránt érdeklõdött, milyen módon és mértékben befolyásolják a regény cselekményét, menetét keletkezésének körülményei. Böszörményi Zoltán végezetül ajándék könyvekkel kedveskedett hallgatóságának.

A szerzõ néhány kötete hozzáférhetõ könyvtárunk felnõtt olvasószolgálatánál. - Képek

2009. május 4-12.

2009. évi Batsányi Emléknapok

A Tapolcai Városszépítõ Egyesület Batsányi Emlékbizottsága és a Batsányi János nevét viselõ intézmények és csoportok ebben az évben is megszervezték a hagyományszerûen megrendezésre kerülõ Batsányi Emléknapok programjait. Lezajlott többek között pl. a Batsányi Gála és a Batsányi Kupa és elhelyezték a megemlékezés koszorúit is.

Ebben az évben is könyvtárunk adott otthont a Batsányi-emlékülésnek. Ez alkalommal – május 11-én – három elõadást hallgathattak meg az érdeklõdõk. Elsõként Matyikó Sebestyén Józsefnek a költõrõl írott verse és vallomása hangzott el. Ezt követõen Németh István Péter tartott kis filatéliai bemutatót az eddigiekben kiadott Batsányi-emlékbélyegek kapcsán. Végül Õriné Szilvási Anna, a szerzõpáros egyik tagja ismertette a „Batsányi Jánosról tizenéveseknek” címû kiadvány aktualizálásával, megújításával kapcsolatos terveket. - Képek

A Batsányi Emléknapok idei programjai május 12-én a Batsányi János Mûvelõdési Központban ünnepi megemlékezéssel zárultak, amelynek keretei között sor került a Batsányi Emlékérmek átadására is.

2009. április 28.

„A szleng azon jelenségek egyike, amelyeket mindenki felismer, de senki nem tud meghatározni.”

(Paul Roberts)

Aki érti a szlenget

Érdekes és rendhagyó író-olvasó találkozóra került sor ezen a napon. A tapolcai születésû Parapatics Andrea volt a vendégünk, akinek 2008-ban jelent meg könyve Szlengszótár címmel, a Tinta Könyvkiadó gondozásában.

A szerzõt Kiss Gábor, a Kiadó igazgatója mutatta be, aki maga is beszélt a szlenggel kapcsolatos élményeirõl, a könyv bemutatásában pedig Horváth Nikolett, az ELTE doktorandusza volt Parapatics Andrea segítségére. A beszélgetés során szó esett – a már a középkorban is létezõ – szleng kialakulásáról, a nyelvben betöltött szerepérõl. A szerzõ – aki egyébként közel 3 éve foglalkozik a szlenggel – beszélt könyve keletkezésének körülményeirõl, az anyaggyûjtés munkájáról is. Az író-olvasó találkozón játékra is sor került: a témához kapcsolódó rejtvény megfejtését követõen a legügyesebbek könyvnyereményt vehettek át.

Ez a téma mindenkinek felkeltette az érdeklõdését – ezt pedig az is bizonyítja, hogy a középiskolástól a nyugdíjas korosztályig mindenki képviseltette magát a rendezvényen. Végezetül beszélgetés következett: mindenki felelevenítette a saját, szlenggel kapcsolatos élményeit és ezúttal a fiataloknak is volt mit tanulniuk az idõsebbektõl. A szleng tehát mégsem kérészéletû jelenség. Szóval jó, ha ott vagy a szeren, különben beégsz, fogod?...  - Képek

2009. február 11.

„60 vers”

„túlsúlyos rítus

gondolta talán tovább angyalodhat

így hát még nagyobb szárnyakat növesztett

végül akkorák lettek hogy már soha

többé nem tudott fölröppenni – földhöz ragadt lett”

Február 11-én Széki Patka László „60 vers” címû posztumusz kötetének bemutatójára invitáltuk az érdeklõdõket. A könyv – Széki Patka László végakarata szerint – a költõ 60. születésnapjára jelent meg.

Az est alkalmával Berzevici Zoltán elõadómûvész, Botár Attila költõ, szerkesztõ, Kádár Tibor festõmûvész, szerkesztõ, Kilián László író és Rábai Zsanett elõadómûvész voltak vendégeink, beszélgetõtársuk pedig Németh István Péter költõ volt.

Botár Attila, a posztumusz verseskötet szerkesztõje, utószavának szerzõje és Kilián László a verseskötet kiadását megelõzõ elõkészületekrõl, a szervezés és kiadás munkálatairól beszélt. Kádár Tibor a közte és a költõ között lezajlott párbeszédeket elevenítette fel, megemlékezve közös terveikrõl.

Berzeviczi Zoltán saját maga által megzenésített verseket adott elõ gitárkísérettel. Rábai Zsanett elõadómûvész „tolmácsolásában” Széki Patka László több költeményét hallhattuk.

A költõ özvegye, Fábián Judit személyes vallomásai tették az estet bensõséges hangú, kerek egésszé.  - Képek

2009. február 4.

„Élet az átkosban”

Nem elsõ alkalommal láttuk vendégül Horváth Józsefet, hiszen már számos könyve jelent meg a termékeny írónak, így könyvbemutatót is többször tartott könyvtárunkban. Ezúttal az „Élet az átkosban” címmel kiadott mûvét ismertette beszélgetõtársa, Hangodi László segítségével.

„Sokszínû, olvasmányos korrajz. Így jellemezhetõ talán legtömörebben Horváth József tapolcai költõ, író, nyugállományú rendõr alezredes legújabb mûve, az „Élet az átkosban”. – foglalja össze a kötet Elõszava.

Annyi bizonyos, hogy a szerzõ sajátos, egyéni látószögbõl adja vissza a korszak eseményeit egy érdekes, olvasmányos „idõutazáson” keresztül. Érdemes kézbe vennie a könyvet annak is, aki „beleszületett” ebbe a korszakba, de annak is, aki csak különbözõ dokumentumokon keresztül ismerheti meg.  - Képek

2009. január 30.

„A Kelet haszna”

„Nincs egyetlen út. Magunk vagyunk a világon, s ahányan vagyunk, annyi az út.
És nem ismerhetjük egymás útjait.”

Január havi utolsó rendezvényünk érdekes és néhány éve az érdeklõdés középpontjában álló témát járt körül: a keleti kultúrát és életszemléletet. Ez alkalommal a Kelet Kiadó képviseletében Sári László tibetológus, író és Péczely Lajos, a Kiadó vezetõje volt vendégünk.

Sári László elõadásában a nyugati és keleti gondolkodás- és életmódot állította szembe, érzékletes példákkal „illusztrálva” a keleti gondolkodásmód alapvetéseit, a két – merõben eltérõ – kultúra jellemzõ vonásait. Az elõadást követõen a jelenlévõk feltehették kérdéseiket és maguk is hozzászólhattak az elhangzottakhoz.

Vendégeink könyveket is hoztak magukkal: a téma iránt érdeklõdõk kézbe vehették Sári László köteteit (A Himalája arca, Reggeli beszélgetések Lin-csi apát kolostorában, Az ifjú Lin-csi vándorlásai) és Péczely Lajos Közép-Ázsiáról írott színvonalas, gyönyörû színes képekkel illusztrált kiadványát, amelyeket intézményünk megvásárolt olvasói számára.

Olvasóink könyvtárunk felnõtt olvasószolgálatánál férhetnek hozzá a Kelet témájával kapcsolatos irodalomhoz.  - Képek

2009. január 12.

Megemlékezés a doni áttörés évfordulójáról

A Tapolcai Honvéd Kulturális Egyesület és intézményünk közösen szervezte azt a rendezvényt, amelynek alkalmával az 1943. január 12-i doni áttörésrõl emlékeztünk meg.

„A Don partjáig és vissza – A Magyar Királyi Hadsereg 1942-43. évi hadmûveleteirõl” címmel tartott elõadást Óvári Gábor alezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa, aki évek óta „visszajáró vendége” könyvtárunknak. Színvonalas elõadásainak keretei között különbözõ hadtörténeti témákat dolgoz fel. A jelenlévõk ezúttal sem csalódtak: gazdag, a témát mélységeiben feldolgozó, jól felépített elõadást követhettek végig, amelyet projektoros kivetítés tett szemléletesebbé a hadi színtér és a háború ezen szakaszában részt vett magyar katonai vezetõk bemutatásával.

A témához kapcsolódó irodalom hozzáférhetõ könyvtárunk felnõtt olvasószolgálatánál.  - Képek

Gyermekkkönyvheti rendezvények

2008. december 4.

Író-olvasó találkozó Berg Judittal

A város iskoláiból érkezett 2-4. osztályos tanulók jó hangulatú író-olvasó találkozón vehettek részt, ahol az írónõ saját könyveibõl mesélt. A Cipelõ Cicák a gyerekeket is „elvarázsolták” és Rumini, az egér kalandjai is megelevenedtek az írónõ színes elõadásában. Berg Judit bemutatta könyveinek eredeti illusztrációit, majd a gyerekek kérdéseibõl kerekedett jóízû párbeszéddel zárult az összejövetel.

Aki kíváncsi a mesék folytatására, az írónõ valamennyi könyvét kikölcsönözheti a Gyermekrészlegben! - Képek

2008. december 2.

Az óvodás nevezõk valamennyien dicséretben részesültek. - Képek

2008. november 15.

Könyvbemutató est a könyvtárban

Tapolca Város Önkormányzata és intézményünk közös szervezésében került megrendezésre ezen a szombati délutánon a PéterPál Kiadó könyvbemutató estje.

A PéterPál Kiadó képviseletében ez év januárjában már vendégünk volt Lõwey Lilla irodalmi szerkesztõ, szövegíró, Soós Andrea elõadómûvész és Váradi Péter Pál Magyar Örökség-díjas fotómûvész. Ez alkalommal ismét õket köszönthettük könyvtárunkban. Most ugyanolyan igényes kivitelezésû kiadványokkal és tartalmas elõadással érkeztek hozzánk, mint a Wass Albert születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett emlékest alkalmával. Az elõadás témája ezúttal az Erdély – Székelyföld – Felsõ-Nyárád vidéke, az Erdély – Székelyföld – A legnagyobb székely címû kiadványok, valamint a 2009-es Orbán Balázs-emléknaptár bemutatása volt.

Az irodalomtörténeti hátteret Praznovszky Mihály, az est házigazdája ismertette. Az elõadást Soós Andrea versmondással, Váradi Péter Pál pedig Erdélyt csodálatos képekben bemutató projektoros vetítéssel „gazdagította”, tette élvezetesebbé.

Felhívjuk Kedves Olvasóink figyelmét, hogy a PéterPál Kiadó által megjelentetett fotóalbumok közül néhány hozzáférhetõ könyvtárunk felnõtt olvasószolgálatánál (olvasótermi használatra). - Képek

2008. november 5.

Kiállítás az I. világháború befejezõdésének 90. és az elsõ sorozott magyar honvédség megalakulásának 140. évfordulója alkalmából

Könyvtárunk és a Tapolcai Honvéd Kulturális Egyesület közösen szervezett rendezvényt, amelynek alkalmával megemlékeztünk az I. világháború befejezõdésérõl és az elsõ sorozott magyar honvédség megalakulásának 140. évfordulójáról.

November 5-én kora délután Óvári Gábor alezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa „Ami a történelemkönyvekbõl kimaradt” címmel tartott rendhagyó történelemórát általános iskolásoknak a Tamási Áron Mûvelõdési Központban.

Ezt követõen került sor a könyvtárunkban berendezett két kamarakiállítás megnyitására. A földszinti alulában berendezett, 1918-2008 címet viselõ kiállítás anyagát Hangodi László, Cseh Balázs és Valkóczi Balázs állította össze. Az elsõ emeleten kapott helyet a Horváth Gábor, a Tapolcai Honvéd Kulturális Egyesület elnöke által válogatott, a honvédség történetét korabeli fotók és hírlapanyagok segítségével feldolgozó összeállítás.

A megemlékezés zárásaként Óvári Gábor alezredes jól felépített, tartalmas elõadását hallgathatták meg az érdeklõdõk, amely a „A Magyar Királyi Honvédség az olasz fronton az I. világháborúban” címet viselte.

A két kamarakiállítás november hónapban a könyvtár nyitva tartási idejében bármikor megtekinthetõ – szeretettel hívunk és várunk minden érdeklõdõt! - Képek

2008. október 13.

„A kistelepülések (mozgó)könyvtári ellátásának modelljei Veszprém megyében”

Könyvtárunk volt a házigazdája annak, a veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Veszprém Megyei Szervezete által összehívott egész napos szakmai konferenciának, amely a kistelepülések mozgókönyvtári ellátásának témáját járta körül.

A tanácskozás keretében Fehér Miklós könyvtári szakértõ, a Könyvtári Intézet munkatársa ismertette a kistelepülések könyvtárellátási helyzetének alakulását, a Könyvtárellátási Szolgáltatási Rendszerbe tagolódott könyvtáraknak az eddigiekben megvalósított feladatait, elért eredményeit. Ezen kívül beszélt az Integrált Közösségi Szolgáltató Tér keretei között történõ könyvtárellátásról.

Fehér Miklós elõadását követõen a szolgáltató könyvtárak oldaláról – az ajkai, a balatonalmádi, a devecseri, a pápai, a sümegi és a veszprémi könyvtár, illetve saját intézményünk részérõl – hangzott el tájékoztató.

A délután folyamán vendégeink a nemesvitai könyvtáraiban tett látogatás révén szerezhettek újabb tapasztalatokat és cserélhették ki a témával kapcsolatos ismereteiket. - Képek

2008. október 7-12.

Országos Tini Könyvtári Napok

2008. szeptember 30.

I. Országos Cimbora Mesemondó Verseny

2008. szeptember 29.

A „Népmese Napja”

A tavalyi évhez hasonlóan az idén is megrendeztük könyvtárunkban a „Népmese Napját” – a rendezvénnyel Benedek Elekre, a „nagy mesemondóra” emlékeztünk születésének 149. évfordulója alkalmából.

De ami a legfontosabb: minden jó, ha a vége jó! Egyszóval mesés nap volt. Jól éreztük magunkat, ezért már most megígérhetjük: jövõre is találkozunk ugyanitt és utazunk majd a mesefolyamon… - Képek

2008. február 26.

Kettõs könyvbemutató

Február 26-án délután megtelt a könyvtár I. emeleti nagyterme. Ezúttal két hiánypótló kiadvány „mutatkozott be” a könyvtári rendezvény keretében. Elsõként Hangodi László – mára „sokkönyvesnek” titulálható – történész beszélt „Emlék leszünk. Gyertya és ünnep” Tapolca 1956 címet viselõ könyvérõl. Ezt követõen Tóth József – szintén számos színvonalas kiadvány szerzõje – mutatta be az általa írt és szerkesztett Tapolcai zsebútikalauz címû kiadványt.

A rendezvény a továbbiakban kötetlen beszélgetés formájában zajlott, amelynek alkalmával a résztvevõk feltehették a témával kapcsolatos kérdéseiket a szerzõknek.

2008. január 20.

2008. január 14.

Az "Emlékek a hadak útja mentén II." címû könyv bemutatója

Az elõzõ évekhez hasonlóan az idén is sor került a Tapolcai Honvéd Kulturális Egyesület és a könyvtár közös megemlékezésére a doni áttörés évfordulója alkalmából.

Az idén Óvári Gábor hadtörténész, alezredes volt a vendégünk, aki a könyvbemutató után  " A Magyar Királyi Honvédség a Donnál" címmel tartott tartalmas, elgondolkoztató elõadást.

2007. december 17.

Adventi est

Zenés karácsonyváró adventi estünk alkalmával könyvtárunk vendége volt a Garabonciás együttes. Az 1990-ben Csornán alakult zenei formáció tagjai megzenésített verseket adtak elõ Csanádi Imrétõl Nagy Lászlóig. Zenéjük sajátos hangzásvilága – hangszereik a nagybõgõ, hegedû, csörgõdob, furulya, gitár, tamburica, fadob – tökéletes kísérõje volt az általuk elõadott karácsonyi daloknak is. Mûsorukat a dalok között elhangzó összekötõ szöveggel tették színesebbé, változatosabbá: apró, kedves történetek kíséretében mutatták be a karácsonyi ünnep- és kultúrkör motívumait, a hazai karácsonyi hagyományokat, szokásokat.

Különleges adventi ajándék a tapolcai Olvasóknak

Méry Gábor, a somorjai illetõségû Méry Ratio Kiadó vezetõje voltaképpen „gyüttment” udvariasabban mondva átutazó csak a könyvkiadás területén. Voltaképpen fotós õ, elmélyedõ, várakozó ember, van benne annyi türelem, ami az angyal kivárásához, és annyi alázat, ami a meglátásához kell. Van szeme a látásra.

Az idei Advent során a tapolcai könyvtárban külön könyvbölcsõben kiállított meglepetések anyagi értéke többszázezer forintra rúg. Akiktõl a jó jön, nem szeretik a reflektorfényt. Mi viszont, akik a jó könyveknek még a gerincét is megsimogatjuk, szeretnénk Õket mégiscsak egy kicsit elõcsalogatni, hogy megérezzék: hálásak vagyunk ajándékaikért.

2007. november 27.

Irodalmi est

A VárUcca Mûhely irodalmi folyóirat bemutatkozó estjén vendégeink voltak Fenyvesi Ottó költõ, fõszerkesztõ és Kilián László író, szerkesztõ. Az est házigazdája, Németh István Péter költõ, szerzõ és az alapítók a kiadvány múltjáról és jelenérõl, „megélhetésének” lehetõségeirõl beszélgettek.

2007. október 25.

„Kussoltat a Sors” – Pálfy Margit irodalmi elõadóestje

Pálfy Margit irodalmi elõadóestjén ez alkalommal Latinovits Zoltánról emlékezett meg. A Szokoly Tamás által szerkesztett-rendezett elõadás többek között olyan írók-költõk prózáit és verseit foglalta magába, mint pl. Ady Endre, József Attila, Juhász Ferenc, Utassy József, Alföldi Jenõ, Csoóri Sándor vagy Zelk Zoltán.

„Meg kell rázni, bele kell a mûalkotással nyúlni az agyba, az idegekbe, és így élményt kelteni; mely a múló lírizmusnál, futó kellemességnél maradandóbb hatású, s így lelket jobban formáló.” – vallja Pálfy Margit Bartók Béla szavaival. És ez a törekvése mindannyiszor sikerrel jár.

2007. október 2.

Szabó Magda születésnapjára

Könyvtárunk földszinti aulájában volt megtekinthetõ Szabó Magda regény- és drámaíró 90. születésnapja alkalmából rendezett összeállításunk.

2007. július 23.

A tanácskozást a könyvtárhoz tartozó múzeumban tett látogatás zárta.

2007. május 7.

„A tájjal maradtam” – irodalmi találkozó a könyvtárban

Május 7-én a könyvtárban rendezett irodalmi est keretében Konczek József költõvel, Alföldy Jenõ irodalomtörténésszel és Benke László költõvel találkozhattak az érdeklõdõk.

Az elõadáson sor került Konczek József „A tájjal maradtam”, Alföldy Jenõ „Templomépítõk” és Benke László „Veszteség” címû köteteinek bemutatására.

Konczek József: A tájjal maradtam

„Hatvan éves koromig sokféle hatás ért. Ragaszkodom az élményeimhez, mert bennünk fejezõdnek ki és õrzõdnek meg a tanulságok és tanúságok. Belõlük nõ ki a jövõ lehetõsége is.”

Alföldy Jenõ: Templomépítõk

„A könyv címe (Templomépítõk), groteszk-felséges címlapképe (Vályi Csaba: Katedrális) és kettõs mottója (Ady Endre és Nagy László sorai) együttesen kifejezik a tanulmányírónak a modern hazai líra iránti lelkesedését s a költészet megrendült helyzete miatti aggodalmát, ami már elõzõ könyve, az Egy szenvedély margójára vizsgálódásait is jellemezte.”

Benke László: Veszteség

„Benke László a mai középnemzedék egyik legkiválóbb, legeredetibb hangú költõje. Költõi indulása leginkább a fiatal Jeszenyinére emlékeztet üde-friss, tiszta versintonációival, eredendõ formaérzékével, közvetlen versbeszédével. Új kötete, a Veszteség az elmúlt évtizedek válogatott verseit tartalmazza, nagyszerû kvalitásérzékkel válogat költészetének java termésébõl – írta Benkérõl pályatársa, Kerék Imre költõ.”

2007. január 17.

(Részlet az „Angyalom?!” címû könyvbõl)

2005. december 19. 17 óra

A rendezvény témája az advent volt.  Az advent a latin adventus szóból származik, jelentése eljövetel, az Úr érkezése.  Ez az egyházi év kezdete, a karácsonyi elõkészület idõszaka. Az András napjához legközelebb esõ vasárnap és december 25-e közötti „szent idõ” a karácsonyra való lelki felkészülés: a várakozás és a reménykedés, az öröm ideje. Ennek jegyében hangzottak el a klasszikus karácsonyi dalok – többek között a Mennybõl az angyal. Maczkó Mária számos verssel, elbeszéléssel tette színesebbé az elõadást, amelyeket maga olvasott fel.

Aki eljött, megérintette a karácsony üzenete: Maczkó Mária dalaival valami szelíd, nyugodt érzést közvetített – a szeretetet, amely az ünnep lényege.

                                                                                                                                                                (József Attila)

2005. május 23. 16 óra

belõled, arany öntudat!”

2005. május 9-13.

Batsányi Emléknapok

Az emléknapok rendezvénysorozata a Batsányi János Általános Iskola kulturális bemutatójával zárult, amely a HEMO-ban zajlott le.

2005. április 11. 17 óra

„ÜZENEK LOVAT…” – emlékmûsor a Költészet Napja alkalmából

A 2005. április 11-én, a Költészet Napja alkalmából szervezett irodalmi esten „ÜZENEK LOVAT…” címmel emlékmûsor került megrendezésre a városi könyvtárban.

Az est alkalmával Csoóri Sándor, Nagy László, Ratkó József és Szécsi Margit költeményeibõl hallhattak válogatást az emlékmûsor vendégei Pálfy Margit elõadásában.

Pálfy Margit méltóképpen tolmácsolta a versfüzért, amely „…négy kiváló költõnkre emlékezik. Egy élõre és három elhunytra. A versek vallanak elszánásaikról, veszteségeikrõl, izzásaikról, küzdelmeikrõl, félelmet leküzdõ, bátor menetelésükrõl a kifürkészhetetlen jövõ felé”.

2005. március 21. 17 óra

2005. február 21. 17 óra

„A rímek verseim nélkülözhetetlen alkotórészei. Agyamban, mint mérnöki tervezõasztalon születnek meg. Kínos pontossággal illeszkednek egymáshoz. Ha valaki megkérdezné most mi a foglalkozásom, azt felelném: irodalmi mérnök. Mert minden alkotásom mérnöki precizitással készül, bár sokszor, csak játék a szavakkal. Egy könnyed játékra hívom hát a T. olvasót, és remélem sikerül belefeledkeznie ezekbe a felhõtlen, szinte gyermeki õszinteségû sorokba.”

2005. február 7., 14., 28.

A rendezvénysorozat elérte célját. Azok, akik részt vettek a Városi Könyvtár és Múzeum által szervezett programokon, könyvtárszakmai szempontból újabb ismeretekkel, információkkal gyarapodhattak.

József Attila születésének 100. évfordulójára emlékezünk

A Magyar Kultúra Napjának alkalmából került a helyére a Városi Könyvtár legújabb kiállítási anyaga.

A Würtz Ádám-grafikák József Attila verseihez készültek. A kiállítás aktualitását József Attila születésének 100. évfordulója adja.

2005. január 14. 17 óra

Dr. Ravasz István „Magyarország és a Magyar Királyi Honvédség a XX. századi világháborúban” címû könyvének bemutatója

Az idei év elsõ könyvtári rendezvényét a doni áttörésnél elesett magyar katonák emlékére a II. Világháborús Katonai Emlékparkban tartott kegyeleti megemlékezés elõzte meg. Ezt követõen tartott elõadást Dr. Ravasz István hadtörténész alezredes a városi könyvtárban összegyûlteknek. Már az elõadás címe - Magyarország és a Magyar Királyi Honvédség a XX. századi világháborúban – is jelezte, hogy mind a megközelítés, mind a nézõpont sajátságos és különleges, amellyel a szerzõ a témát körüljárja.

Az író-olvasó találkozó nem az elsõ volt a sorban, amelynek keretében Dr. Ravasz István a történelemrõl beszélt, beszélgetett az érdeklõdõkkel, akik között szép számmal akadtak fiatalok. A beszélgetés az estébe nyúlt – s hogy ezen nem csak a hallgatóság vett részt kedvvel, bizonyítják a szerzõnek az elõadást követõen a vendégkönyvbe bejegyzett szavai: „S hogy miért érzem megtisztelõnek? Nem azért, mert az illem ezt diktálja, hanem azért, mert a többszöri visszahívás azt jelent(heti)i számomra: talán nem dolgoztam hiába…”

2004. december 13. 17 óra

„Kéne egy kis hogyishíjják…” – ünnepköszöntõ zenés irodalmi est a Hangraforgó együttessel

A könyvtári rendezvény meghívott vendége ezúttal a Hangraforgó együttes volt, amelynek tagjai F. Sipos Bea és Faggyas László elõadómûvészek. Az együttes éppen egy éve – 2003. december 8-án – járt a könyvtárban. Ezúttal Weöres Sándor, Mészöly Dezsõ, Fecske Csaba, Varró Dániel és más költõk verseibõl összeállított megzenésített bohókás, ironikus és pajzán elõadással léptek a közönség elé. A nagy sikerû elõadás hangulatát érzékelteti a következõ Weöres Sándor-idézet a Magyar etüdökbõl, amely az est folyamán is elhangzott:

„Szól a nóta halkan,

csak éppen hogy halljam.

Levegõben erre-arra

Kanyarog a dallam.”

2004. december 6. 17 óra

„Föl a fényes csillagokba” – Irodalmi est Kányádi Sándor mûveibõl

A könyvtár I. emeleti nagyterme ezen a délutánon zsúfolásig megtelt. A gyermekeket elkísérték szüleik is. Az esten Kányádi Sándor költõ, mûfordító versei szólaltak meg Fodor Eszter Kazinczy-díjas elõadómûvész tolmácsolásában. Fodor Eszter gyermekkorától maga is tagja, lelkes látogatója volt a könyvtár Gyermekrészlegének, majd a felnõtt olvasószolgálatnak. Elõadásmódja magával ragadta közönségét – a szavalatok, a dalban elõadott mûvek felnõtt és gyermek számára egyaránt felejthetetlen élményt jelentettek.

Fodor Eszter elõadása után került sor a könyvtár Gyermekrészlege által meghirdetett „Manók a könyvtárban” címû meseíró pályázat ünnepélyes eredményhirdetésére is. A zsûrinek nehéz dolga volt, mert a nagy számban beérkezett pályázatok között számos magas színvonalú volt. A díjazottak az oklevél mellett Németh István Péter költõ legújabb könyvét vehették át Kertész Károly nyugalmazott könyvtárigazgatótól, aki arra biztatott, hogy lelkesedésüket megõrizve a jövõben is haladjanak tovább ezen az úton. Kányádi Sándor szavaival élve:

„Végzem, mit az idõ rám mér,

Végzem, ha kell százszorozva:

Hinni kell csak, s följutunk mi,

Föl a fényes csillagokba!”

2004. október 20. 17 óra

Béke Csaba reneszánsz lantmûvész és énekmondó zenés irodalmi estje

Ezen az esten a reneszánsz lantmûvész és énekmondó, Béke Csaba közremûködésével a 450 éve született Balassi Bálintra emlékeztünk. A „Hit, harc és szerelem” címû zenés irodalmi rendezvényen Balassi énekei és korának muzsikája szólalt meg lanthúron, illetve koboz segítségével.

Béke Csaba – aki a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fõiskola klasszikus gitár szakán szerzett diplomát és tagja a Debreceni Gitár Quartettnek – nem csak saját maga kísérte énekével tette emlékezetessé az estet. Méltóképpen emlékezett meg Balassi Bálint életérõl, munkásságáról, elhangzott néhány kedves anekdota is.

Balassi korának hangulata hûen tükrözõdött vissza az elõadásban, amely – mind a magunk, mind a nagy számú közönség körében – tetszést aratott. Álljon itt egy rövid részlet a szerzõ Borivóknak való címû költeményébõl, amely többek között szintén elhangzott a mûvész tolmácsolásában:

„Ily jó idõt érvén Isten kegyelmébõl,

Dicsérjük szent nevét fejenkint jó szívbõl,

Igyunk, lakjunk egymással vígan, szeretetbõl.”

Würtz Ádám-emlékkiállítás

Könyvtárunk aulájában – Würtz Ádám halálának 10. évfordulója alkalmából – kiállítás formájában számtalan szép Würtz-illusztrációt csodálhattak meg az ide látogatók. Az illusztrációkat az azokhoz tartozó versek „kísérték”, így a látvány élménye mellé irodalmi élmény is társult. A karácsony, az adventi ünnepkör közeledtével a Würtz-emlékkiállítás helyére különbözõ témájú karácsonyi képeslapokból összeállított színes anyag került.

2004. június 7. 17 óra

Hagymakupolás honfoglalás – Csáky Zoltán könyvének bemutatója

A könyvtár I. emeleti nagytermében került sor Csáky Zoltánnak, a Duna TV szerkesztõ-riporterének filmvetítéssel egybekötött könyvbemutatójára.

A sümegi születésû szerzõ könyvében riportokat, beszélgetéseket olvashatunk a székelységrõl, a partiumi magyarságról.

Csiki László így ír a könyvrõl: „Kínkeserves feladat a romániai ortodoxia erdélyi terjeszkedésérõl beszélni. Hiszen legszívesebben azt mondaná az ember: nõjön szabadságban a hit, éljen jogával az egyház. Még a székely atyafinak is igaza van: inkább templomba, mint kocsmába járjon a nép.  A nép viszont a hegyeken túlról jön és települ le az új templomok köré, hogy a színmagyar területekre bevándorolva megteremtse a nemzetállami többséget. Ezt a „honfoglalást” mutatja be a Hagymakupolás honfoglalás”.

2004. május 7-13.

Batsányi Emléknapok

A Batsányi Emlékbizottság és a közremûködõ intézmények által szervezett rendezvénysorozat május 7-én vette kezdetét a Batsányi Gálával a Városi Mûvelõdési Házban. Ennek keretében a Batsányi János Általános Iskola tanulóinak kulturális bemutatója zajlott.

Május 10-én a Batsányi Kórus és a Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola tanulóinak közremûködésével a Tó-parton ünnepi megemlékezésre, a költõ szülõházánál elhelyezett emléktáblánál megemlékezésre és koszorúzásra került sor.

A délután folyamán a könyvtárban Batsányi Emlékülésen elõadások hangzottak el a témával kapcsolatban, amelyeket Dr. Praznovszky Mihály, Németh István Péter, Kertész Károly tartottak.

Május 11-én a régi temetõben Batsányi János sírjánál megemlékezõ beszéd hangzott el, amit koszorúzás követett.

Május 12-én a Diákotthon és Kollégium diákjai rótták le tiszteletüket mûsorukkal és virágaikkal a költõházaspár sírjánál.

Május 13-án a Batsányi János Mûvelõdési Központban ünnepélyre várták a résztvevõket. A megemlékezés után a Batsányi Emlékérmek átadása és Kirchmayer Károly Batsányi-szobrának megkoszorúzása következett.

2004. április 15. 16.30 óra

Életképek csuhébabákból – Szigeti Mária állandó kiállításának megnyitója

E napon nyílt meg Szigeti Mária állandó csuhébaba-kiállítása a könyvtár II. emeletén egy külön e célra elõkészített helyiségben.

Szigeti Mária Tapolcán él, óvodai dajkaként dolgozott, jelenleg nyugdíjas. Ez év áprilisában nyerte el a csuhéfonó népi iparmûvész címet. A mesterséget autodidakta módon sajátította el, minden mozdulatot, munkafolyamatot maga kísérletezett ki. Munkája eredményeképpen a mindennapi – és fõként a paraszti – élet képei jelennek meg elõttünk csodálatos módon, hiszen az élettelen csuhéból a keze alatt kelnek életre a figurák.

A kiállítás – amelyet Rigó Béla költõ nyitott meg – megtekinthetõ a könyvtár nyitva tartási idejében. Felnõtteknek és gyermekeknek egyaránt csodálatos élményt jelent a kiállítás, hiszen: „Az alkotó élet titka az, hogy felnõttkorban is megõrizzük a gyermekkor szellemét”. (Thomas Huxley)

2004. március 29. 17 óra

Úrasszony-Kongó – Horváth József könyvének bemutatója

A szerzõ – aki korábban már bemutatkozott mûveivel – könyvében életútjának elsõ nagy korszakáról számolt be. Ezúttal a Tapolcai-medence egy mikrotájegységének, a Nemesvita és Hegymagas között megbúvó Kongó nevû településnek fél évszázaddal elõbbi zárt világába és korhangulatába invitálta egy gondolatbeli idõutazásra a rendezvény vendégeit.

Az est házigazdája Hangodi László történész, a Városi Könyvtár és Múzeum muzeológusa volt.

2004. február 16. 17 óra

Szívzubogás és márványerezet –

Németh István Péter költõ Marton László szobraihoz írott verseskönyvének bemutatója

E rendezvény keretében nem csak egy verseskönyvet, de egy ifjú képzõmûvészt is megismerhettek vendégeink. Bemutatkozott Czintula Anita olasz-rajz szakos fõiskolai tanuló, aki a kötet illusztrációit készítette, s aki ugyanúgy tapolcai, mint testvérmúzsái, a szobrász és a költõ. 

A rendezvényen vendégünk volt Tál Gizella, az Új Horizont szerkesztõje, aki Marton László szobrászmûvész életútját mutatta be. Az estét a Járdányi Pál Zeneiskola tanárainak és diákjainak játéka és szavalat is színesítette.

Marton László „Négy évszak” címû szoborcsoportja azóta sajnos elkerült a városi könyvtárból, de a költõ versei emlékeztetnek arra az idõszakra, amikor a négy nõalak még olvasótermünket díszítette.
 

Nyár

Nap-diadémot tûzött hajába most,

És mellét a fényre kitárta

Põrébben az érõ gyümölcsnél is.

Hunyt szemét emeli égre. Nem kicsi lányka.

2004. január 12. 13 óra

A „haza bölcse” nyomában – Vetélkedõ Deák Ferenc születésének 100. évfordulója alkalmából

Intézményünkben ezen napon került sor a már hagyományossá váló könyvtárismereti-szellemi vetélkedõre, amelyet Deák Ferenc születésének 100. évfordulójára emlékezve rendeztünk meg.

A játékot – amelynek célja az önálló kutatásra nevelés, a könyvtár adta lehetõségek kihasználása – a Széchenyi István Szakközépiskola diákjai részére hirdettük meg. A 11 csapat nyolcfordulós vetélkedõjén a résztvevõk lexikonok, egyéb forrásmunkák és a számítógépes katalógus segítségével eredményesen oldották meg a feladatokat.

A verseny végeztével a diákok jutalomkönyveket és okleveleket vehettek át.